Jelenet és film, momentum és összkép:
hátborzongató, felcsigázó és embertelen. Orvosi szemmel nézve
veszélyes, bizsergető, viszont a maga nemében mégis csodálatos
pillanat, ami másoknak brutálisan visszataszító látványt nyújt.
Érzelemmentessége érzelmekkel keveredve titkon felcsigázza benned
az embert, az istent... és a gyilkost. Képtelen vagy meghatározni
az akció által kiváltott reakciódat: “egy lenből, kenderből
szőtt erős durva vászon; olcsó eszközökkel hatásra
törekvő, selejtes értékű, durva papírra nyomott prózai mű”
formájában vászonra vetíti a nyomorúságosnak álltatott,
drogos, átszellemült és bűnös életek mindennapjait, azt az
üzenetet sugallva, hogyha netalán elmenekülnél unalmas
szürkeségeid rácsai mögül, akkor valahol, a világ mélyebb
pontjain, érdekesen bizarr történések mozgatják a nemhétköznapi
személyek unalmasnak nem mondható, életveszélyes pillanatainak
sokagását.
Érezd át, ahogy az érfal pukkanás
után a sötéten pirosló vénás vér keveredik a fecskendőd
tartalmával, majd napfény csillan a vér nemes színének
árnyalatain, amint tested magába fogadja a vöröses folyadék
egész tartamát és nyomtalanul eltűnik tested apró ki zugainak
molekulái között.
