Nincs az az apró érzés vagy pillanat, mely nem hagy bennem valamit. Bármily kis és jelentéktelen is, számomra minden fontos. Szeretem igazán átérezni a nagy eget mozgató eseményeket és szeretem észrevenni azt a sok-sok parányi valamit ami, annyira észrevehetetlenül és fenekestül felfordítja az életem.
Mondtam már, hogy szeretek élni? Szeretem magamba szívni végre a nap melegét, még akkor is ha közben jéghideg szél bújik a bőröm alá. Izgalommal tölt el és mindenféle vágyakozással az élet minden egyes részlete, ami után sóvárgok. Imádom érezni, hogy akarnak, de nem mernek.
Létfontosságú elemem, hogy szerethessek és szeressenek. Leülök és körbenézek a körülöttem lévő mindenségre. Furcsa. Érthetőnek tűnik és mégis annyira idegen minden és mindenki. Amilyen közel van minden, oly távoli egyben. Elbűvöl ez a kettősség, megfognak az ellentétek, az ellentmondások és az ellenségek. Minden, ami mellettem van, szembefordul velem, mindenki aki mellettem egyszer csak eltűnik. Foggal-körömmel kapaszkodom magamba, mosolygok és megyek tovább az utamon.
"Imádom érezni, hogy akarnak, de nem mernek" . Te egy magabiztos szemely vagy nem :) ?
VálaszTörlésIgyekszem:) Szeretem a határozottágot és tudni, hogy bíztos lábakon állok...
VálaszTörlésDe aki magabiztosan orrabukik az nagyobbat esik. Nem ? :)
VálaszTörlésÁltalában az esik nagyobbat aki nagyobbnak hiszi magát, mint az aki bíztos lábakon áll. De valószínűleg így is megvan az esély rá, én vállalom és állok elébe... :P ha megtörténik akkor saját butaságom miatt lesz és tanulni is fogok belőle.addigis biztonságot nyújt és ez jó.
VálaszTörlés